2012. december 24., hétfő

Smaragd Éden



csak, Tudod!


Bizonyos, érzed, és lassan Tudod,
része a mának, gyógyítja a múltad.
Jövő nélkül, ha szakadék a bizonyosság,
akkor is Ő kell!

Téboly, valóban!
Mintha te lennél,
beleolvadsz a karjaiba,
Tudod, csak itt van a helyed.
Akár meg is halhatnál,
meg is halnál érte!

Mindenem, Csoda valóm,
menedék a Lelke,
az én Drágakövem.

Csodálom, szeretem, mindenhogy,
Gyöngén idegesen,
Férfiként Szerelmesen,
Gyermekin megsebzetten is,
Ő az én Gyémántom…

Egyszerű, Szeretem!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése